Komolyan ha nem most lett volna ez a mini koncert élményem, már az ereimet vágnám. Tegnap már ennek a határán voltam. De este ott lenni megint tőle pár centire és hallani látni, a mosoly a zene, a szeretet...elmondhatatlan. Imádom ahogy mint kisgyerek élvezi ezeket, és még ennek a pár embernek is mintha nagy koncetre lenne úgy készült rá. És hogy bejutottam az maga a csoda:) Legjobb dolog ami történt mostanság velem. A dal meg tökéeletes, mint szokott. És ez a nosztalgikus hangulat, megint előhozta az élményeke, az emlékeket a sok sok boldog percet, órát. Ilyenkor nem érdekel senki semmi, csak hogy ott vagyok és megint elvarázsol.Ha összeszémolom életem nagy részének boldog pillanatai hozzá kapcsolódnak. És még a drágámmal kapcsolatos dolgok nagy részében is benne van, ami jó dolog volt. De büszke vagyok h részese lehetek ezeknek a pillanatoknak. Minden már egy nag rakás szar. Nem tudom mit tegyek, miből fizessek sulit, miből éljek. elfáradtam nincs rá már gyomor idegem h ez legyen. Én most feladom. Nem éri meg nekem se jővőben se sehogy hogy tönkremegyek én is és a kapcsolatom is. Gyereket akarok, házat, eskővöt, és ha csak ez a melóm van, akkor ez van. Elfáradtam.
Köszönöm ezt a dalt!
